Kotyogós Kávéterasz Tihany – Benyomások

Első jelenet
Egy kora tavaszi napon a romantikus Belső-tó partján sétáltam, és gyönyörködtem a zsendülő természetben. Vadkacsák landoltak a vízen, az Apátság tornyain megtört a lebukó, vöröslő nap fénye. A madárcsicsergés jókedvre derített. A szemem elé táruló látvány Tihany ismeretlen arcát tárta elém, amelynek hangulatával nem bírtam betelni. Megéheztem a talpalástól, és jólesett volna egy erős kávé, finom harapnivaló és egy kis frissítő. A „Ház a tónál” című film jutott eszembe, amikor megpillantottam a modern épületet, csak a postaláda hiányzott az idilli díszletből. Bizalmat szavaztam a Kotyogósnak, ahol még sohasem jártam, de valami azt súgta, hogy ide be kell kukkantanom.


Második jelenet                                                                                                       
Minden az első percben dől el, bárhová is lép be az ember. Örökké tartó szerelem vagy soha többet ne is lássalak. Hallottam a régi kávéfőzők cserfes kotyogását a múltat idéző konyhaszekrényből: „Jöjjön csak, bújjon beljebb! Helyezze magát kényelembe! Mit parancsol, mit hozhatok?” Kellemesen éreztem magam a szíves vendéglátás parányi szeretetmorzsáitól, ami már kihalófélben van rohanó világunkban. A hatást csak fokozta a gyümölcsökkel gazdagon megpakolt házi limonádé, amilyet még soha életemben nem ittam. Mindent elárul egy kávézóról, hogyan szervírozzák a feketét, és én izgatottan vártam kedvenc forró italomat. Nem kellett csalódnom, mert mindent kaptam, ami élménnyé teszi a kávézás szertartását. Magától értetődőn hoztak aromás, erős presszót, barnacukrot, kekszet, tejszínt és kísérő vizet. A tálcán harmonikus összhang uralkodott. Az ízléses tálalás, a bőséges adag, a minőségi alapanyagok kedvet csináltak az uzsonnához, és jó étvággyal elfogyasztottam a gusztusos szendvicset. A játékos napsugarak bekukucskáltak a tetőtéri ablakon, és megvilágították a tágas teret, mielőtt nyugovóra tértek. Lassan majszoltam a mennyei túrótortát, hogy minél tovább tartson az édes élvezet, és azon kaptam magam, hogy semmi kedvem elindulni a kellemes atmoszférájú Kotyogósból, ahol lágy zene szólt a háttérben.

                                                                                                                     
Harmadik jelenet                                                                             
Erler Anita arról ábrándozott, hogy egyszer saját kávézója lesz, ahol otthonosan érzik majd magukat a vendégek, összegyűlnek baráti társaságok, születésnapokat ünnepelnek, gyerekkacagás tölti be a házat, és minden ínycsiklandóan finom lesz. A mesés álom egy szép napon valóra vált kitartó munkával és kreatív tervezéssel. Egy röpke év alatt sokak kedvence lett az egész évben nyitva tartó Kotyogós Kávéterasz. Anita szenvedélyesen beszél jövőbeli ötleteiről, miközben mindenen rajta tartja a szemét, aztán hirtelen felpattan, és kedves mosollyal lesi az érkező vendégek kívánságait. Amikor visszahuppan a székre, csillogó szemekkel újságolja, hogy a Kotyi igazi közösségi térré kezdi kinőni magát, ahol egyre több értékes és tartalmas programnak adnak helyet. Sorolja az eddig megvalósult négy évszakos élményeket: a kertben a nyári pikniket, a színvonalas koncerteket, a játékos-sportos rendezvényeket. Az őszi forralt borozást, és az első sikeres karácsonyi vásárt a jótékonykodási akcióval, ahol egy beteg, füredi kisfiúnak gyűjtöttek a vásározók és részt vevők. A hideg téli napokon, a tágas tetőtérben közösen szerveztek rendezvényeket Németh Anikóval, aki a „Hello Füred” bloggere és mesepedagógus. A mesedélutánok, könyvbemutatók és a havonta jelentkező „Igazi beszélgetős este a Kotyogósban” népszerűsége töretlenül ível felfelé. Emellett születésnapok, gyerekzsúrok, kézműves foglalkozások és színes események ideális helyszíne a tóparti kávézó. A Kotyi vonzza azokat, akik ráébredtek, hogy személyes közösségi élményekre éppen olyan szükségük van, mint a tihanyi természet csodáira, vagy az egyensúlyban tartó „én időre”, meditációra vagy jógára. És valljuk be, egy isteni finom kávé mellett kotyogni csodás dolog, miközben átadjuk egymásnak megszerzett tapasztalatainkat, gyakorlati módszereinket, hogyan éljük szenvedéllyel, sokszínűen és építően az életünket.

                                                                                                      
Negyedik jelenet
Gyerekek trappolnak felfelé a lépcsőn, nyomukban Anikó, a mesemondó lány. A kicsik bekuckózzák magukat a fotelekbe, és csillogó szemmel várják a mesét, ahol minden lehetséges, szabadon szárnyalhat a képzelet, de ami még ennél is fontosabb, hogy a rossz mindig jóra fordul, és mindenre van megoldás. A pindurkák lélegzetvisszafojtva hallgatják Anita történetét, aki külföldi munkája után hazatért, és berendezte kávézóját régről megőrzött, vidám színekkel átfestett bútorokkal, majd hihetetlen kedvességgel vette körbe a betérő vendégeket, akiket mindenféle finomságokkal vár. Én is nagyon várom a főhősnő további kalandjait a tihanyi Belső-tó partján álló kávézóban, úgyhogy az élménybeszámolóm hamarosan következik.

Kotyogós Kávéterasz Tihany / 8237 Tihany, Aranyház utca / mobil: +36/20 3255-085

A Kotyogós Kávéterasz Tihany a Mesés Balaton-felvidék négy évszakos regények együttműködő és értékesítési partnere. A kávézóban a könyvek megvásárolhatók.           

 

A cikk teljes tartalma jogvédett! Copyright © Gajdos Erika Tímea - Tilos a cikk részeinek vagy egészének másolása, átemelése, idézése, más szövegkörnyezetbe helyezése a szerző írásos engedélye nélkül!

image

szerkesztő, író Gajdos Erika Tímea

A Mesés Balaton-felvidék regények írója, a Színek, fények, élmények Blogmagazin főszerkesztő tulajdonosa.